Szeptember folyamán megkezdte működését a magyar közutakon az újonnan kiépített Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer (TSM). A rendszer használatával egyszerűbben kiszűrhetők a túlterhelt járművek, illetve könnyebben kiszabható a bírság az üzemeltetőknek.

Szinte mindenki tudott arról, hogy épül a TSM-rendszer, valamint az ehhez kapcsolódó háttérinfrastruktúra, hiszen az előkészületek 2016 folyamán kezdődtek, és ekkor már érkeztek az első hírek is, ám az indulás időpontját, a rendszer működését nagy bizonytalanság vette körül, sok kérdőjel sorakozott a projekt körül. Végül idén szeptember 19-én – egyelőre az objektív ági bírságolásra december 31-ig tartó türelmi időszakkal – elindult a rendszer, és mi most megnézzük, melyek a legfontosabb tudnivalók ezzel kapcsolatban.

 

A TSM-rendszer bevezetésétől a jogkövető magatartás elterjedését, a közúthálózat állagának megóvását és a közlekedésbiztonság javulását várják a szakértők

 

A TSM-rendszer legfontosabb különbsége a korábbi tengelyterhelés-mérő rendszerek működésével összehasonlítva, hogy a mérőszerkezetet az aszfaltba építették, ezért a jármű kiterelése, illetve megállítása nélkül, menet közben képes mérni. A rendszer országszerte összesen 89 mérési pontot és az ehhez kapcsolódó kamerarendszert tartalmaz. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy amikor a jármű áthalad a mérési ponton, a rendszer automatikusan megállapítja a jármű egyes tengelyeinek terhelését és összgördülőtömegét, amellyel párhuzamosan a helyszínre telepített kamerák a járműről fényképet készítenek. Egy rendszámfelismerő szoftver ezzel egyidejűleg meghatározza a jármű rendszámát és a nyilvántartásból vett műszaki adatok figyelembe vételével megállapítja, hogy a jármű szabályosan közlekedik-e vagy túlterhelt. Ez utóbbi esetben kétféle szankcionálási eljárás létezik. Alapesetben objektív felelősség alapján szabják ki a bírságot, azaz a jogsértés után járó bírságot az üzembentartói azonosítást követően az üzembentartó részére szabja ki a hatóság. Ennek megtételére 150 nap áll rendelkezésére. A másik lehetőség, hogy az automatikus rendszer jelzése után a járművet kiterelik egy, a helyszín közelébe telepített mérőállomásra és ott a hagyományos méréssel ellenőrzik az adatokat. Amennyiben ekkor is megállapítható a jogsértés, akkor a túlsúlydíjat, a bírságot, valamint az eljárási díjat a helyszínen állapítják meg és szabják ki, illetve a jármű csak abban az esetben folytathatja útját, ha a jogsértés alapjául szolgáló állapotot megszüntetik, azaz átrakják a szállított árut.

 

Az utak fölött elhelyezett kamerarendszer a rendszám alapján azonosítja be a mérési pontokon elhaladó járműveket
Forrás: www.nit.hu

 

Talán a legfontosabb információk egyike a szabályozás alá eső járművek köre. A TSM-rendszer elsősorban a tehergépjárművekre és autóbuszokra fókuszál, az objektív bírságolás pedig nem érinti a 20 tonna megengedett legnagyobb össztömeg alatti gépjárműveket, köztük a kishaszonjárműveket és a személyautókat. Fontos viszont tisztában lenni azzal a ténnyel, hogy kitereléses ellenőrzés keretében ezek a járművek is megvizsgálhatók és jogsértés esetén az üzembentartók büntethetők. Újdonságként vezették be a szabályozásba a „mérési eredmény befolyásolásának tilalmát”, ami azt jelenti, hogy büntetnek minden olyan vezetési manővert, ami az objektív mérést akadályozza. Ilyen lehet például a mérőponton való fékezés vagy gyorsítás, a követési távolság olyan mértékű lecsökkentése, amely a rendszám leolvasását lehetetlenné teszi, illetve bizonyos helyzetekben az előzés, sávváltás.

 

Az új rendszer mellett megmaradnak a fix állomások is, ahol a korábbi gyakorlathoz hasonlóan a közútról kiterelt járműveket mérik meg
Forrás: www.nit.hu

 

Persze nagyon sok jármű mentességet élvez a rendszer hatálya alól, ide tartoznak többek között a kommunális járművek, az autómentők, a katasztrófák elhárításában közreműködő járművek, a közútkezelést végző járművek, közforgalmú személyszállítást végző járművek, illetve bizonyos kitételek mellett a mezőgazdasági járművek is. Az Európai Unió irányelvei és hazai közlekedéspolitikai döntés alapján bizonyos járművek kedvezményekre jogosultak, ilyen kedvezmény lehet például a megengedettnél egy tonnával nagyobb tengelyterhelés.

Az új rendszerrel szemben számos elvárást fogalmaztak meg a szakértők, köztük kiemelve a jogkövető magatartás elterjedését, amely egyúttal a fuvarozók közötti versenyhelyzetet is kiegyenlíti, a közúthálózat állagának megóvását és a közlekedésbiztonság javulását várják.